Mozaik
2004.10.25. 20:26
Mozaik (Sz.: Taba Roxán; Z.: Angelus)
Szibilla két szeme fénylik,mint a Hold szája,ha szóra nyílik tudást ont,mit az időtől rabolt hatalmas,vénséges éjszaka vak vagy,mint Szibilla maga
Szibilla két szemét ujjaim kivájják,s helyükre izzó holdköveket teszek, hogy lángoljanak örökre s hogy jövőt lássak Szibilla lelkét zárom fiatal testembe szemeit arcomban őrzöm s vakságomat elrejtem
De lát-e ő fentről,az égből szeme helyén két izzó kővel? Mozaik az idő,csillagok a percek megbírkózom a jövővel
Felettem az éjjeli égbolt mozaik reszkető tenyerem rejti darabjait
Stjernene slik at tiden Oynene hennes er Manen Handene hennes er fulle med deler av tingene som bare na kommer
/Az idő mint a csillagok Szemei a Hold Kezei telve a jövendő darabjaival/
|